Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Halászati észrevételek

2013.03.31

Magyarország területén történő halászatok, halászati szabályok.

 

 

Hiányosságok, észrevételek a törvényhozásban.

 

Lényegében a Magyarországon történő állami vizeken a halászatot csak a halászati törvény szabályozza. Ez irányban semmilyen más jogszabályt nem találtam,ami tartalmazná, hogy a Dunán valamint a többi természetes vizeken a halász milyen, és hány db. halászati eszközökkel halászhat? Hány halászati eszközt használhat, értem ez alatt, a Varsás halászatot, a Hálós halászatot, valamint azt sem találtam, hogy ezeket az eszközöket milyen távolságra rakhatják le egymástól?

Ennek ellenére a horgászatot erősen szabályozza a halászati törvény, részletesen leírva annak kivitelezhetőségét.

 

Viszont találtam egy jogszabályt amit úgy vélem a tengeri halászatra dolgoztak ki a törvényalkotók,  de valami hasonlóra szükség lenne a magyar  természetes vizeken lévő halászat érdekében is.

----------

 

Az EK-Szerződés 32–37. cikke, a Lisszaboni Szerződés 38–43. cikke,amely kimondja:

idézet:

 

CÉLKITŰZÉSEK

Az ellenőrzési politika annak biztosítására törekszik, hogy a halászati rendeleteket betartsák, és szükség szerint kikényszerítse a jogkövetést. Röviden, a közösségi szervek feladata az intézkedések elfogadása, míg a tagállamok feladata az intézkedések végrehajtása és jogsértés esetén szankciók alkalmazása a joghatóságuk alá tartozó területeken.

-----------

Viszont a mi halászati törvényünk csak annyit tartalmaz a halászatról, ami nem teszi lehetővé a megfelelő módon ellenőrizzék, annak érdekében hogy ne korlátlan mennyiségben fogják, és vigyék haza a lehálózott, varsázott halakat, és azokat értékesítsék, annak ellenére hogy  a halak telepítésére vonatkozólag semmiféle előírási kötelezettség nem terheli őket, csupán a természetes szaporulat elvitele,vagy a horgászok által befizetett összegből telepített, és annak értékesítése.

-----------

A magyar halászati tv. kimondja:

27. § A halgazdálkodási terv tartalmazza

a) a halászati vízterület azonosító adatait (helyrajzi számát), a jogosult nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét),

b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halászattal összefüggő hasznosítási célokat,

c) az alkalmazható halászati és horgászati eszközök és módszerek megjelölését,

d) az évenkénti haltelepítés mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,

 

-------------------

 

 

Itt kiemelném a c, pontot, mely leírja az alkalmazható eszközöket és módszereket, ezt megtaláltam a horgászokat érintő pontban. Viszont nem találtam erre vonatkozó előírásokat a halászokra vonatkozólag. Értem ez alatt,a fent már említetteket db. szám varsáknál, hálóknál, egymás közti távolság, a halászeszközöknek, lényeges kérdésnek tartanám a halászháló mélységének való szabályozását is Kötelezővé kellene tenni a halász eszközök megjelölését is hogy az azonosítható legyen esetleges szabálysértés, bűncselekmény esetén.

Ugyanez a kérdés a horgászoknál le van szabályozva, abban a formában, hogy elő van írva mennyi horgász késéggel horgászhat egy időben.

 

Több hivatalos helyen érdeklődtem, ez irányban viszont nem kaptam válasz, vagy nem válaszoltak egyértelműen a halászokra vonatkozó előírásokra való kérdéseimre.

 

Megemlíteném, hogy a halgazdálkodási terveket is hozzáférhetővé kellene tenni mivel szerintem ezek közérdekű adatoknak minősülnek, amiket viszont úgy kezelnek, mint egy államtitkot.

 

___________________

Kiemelés:

 

3. Közös felügyeleti rendszer

A közösségi vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés azokra a hajókra korlátozódik, amelyek halászati engedéllyel rendelkeznek. A hajóknak rendelkezniük kell a fedélzeten megfelelően telepített és működő követőrendszerekkel (mint például a VMS). A halászhajók kapitányainak jelenteniük kell a fogásokat és kirakodásokat. Együtt kell működniük hajóik fedélzetén az ellenőrökkel, és be kell tartaniuk egyebek között a kirakodásra, az átrakodásra, a hajók jelölésére és azonosítására, valamint a halászfelszerelésre vonatkozó minden feltételt. Ami a halászati termékek forgalomba hozatalát illeti, azokat halászhajóról csak nyilvántartásba vett vevők részére vagy árverésen lehet értékesíteni. Mindezen tevékenységeket a tagállamok és a Bizottság ellenőreinek kell felügyelniük és ellenőrizniük. A JIS célja a nemzeti ellenőrzési és felügyeleti eszközök uniós stratégia szerinti közös alkalmazásának megszervezése a halászati szabályok érvényesítése érdekében.

a. Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal (CFCA)

A Hivatalt 2005-ben hozták létre a KHP szabályainak való megfelelés javítása érdekében tett egyik legfontosabb intézkedésként. Javítani fogja az egységes és eredményes végrehajtást az uniós és nemzeti eszközöknek a halászati tevékenységek ellenőrzése, felügyelete és nyomon követése terén történő egyesítése és összehangolása révén (közös alkalmazási tervek). A működés összehangolása segíteni fog a végrehajtás azon hiányosságainak megszüntetésében, amelyek oka a tagállami ellenőrzési rendszerek eszközeinek és elsődleges céljainak egyenlőtlensége. A CFCA nincs hatással a tagállami és bizottsági hatáskörök megoszlására, így továbbra is a tagállamok felelnek a KHP szabályainak ellenőrzéséért és végrehajtásáért.

________________

 

A fenti részletet azért tartottam szükségesnek kiemelni, hogy a tengeri halászat már milyen kifinomult módszerekkel ellenőrzéseket hajt, hajthat végre, ellenben ez Magyarországon az élővízi halászatnál nem vagy csak csekély mértékben tud megvalósulni.

Tudnám itt javasolni, hogy felállítani akár megyénként egy- két- fős halőr foglalkoztatású munkahely létrehozását mely akár a Megyei Halászati felügyelői hatáskörébe tartozna. Ezt szükségszerűnek tartanám azért is mert a halászati felügyelő egy megyében nem hiszem hogy képes ellátni a feladatát az irodai munkája mellett. Viszont, ha ez nem lehetséges, akkor a vidékfejlesztési minisztérium valamelyik államtitkárának hatáskörébe is lehetne utalni a fent leírt halőröket, akik közvetlen neki tartoznának beszámolással a működésükkel kapcsolatban. A kötetlen munkaidőt is lehetővé kellene tenni mert ugye a halászat sincs időhöz kötve.

Ugyanis a saját halőr foglakoztatása nem teszi lehetővé a valós ellenőrzés megvalósulását,a természetes vizeken, ahol halászat is van a horgászat mellett, mert nem várható el a halőrtől hogy azokat a személyeket ellenőrizze, akiktől a fizetésüket kapják.

Visszatérve a fent már leírtakra,tapasztalatom szerint a lakóhelyemhez közeli halász tevékenységeket ismerem, Korlátozás nélkül használják a varsákat, hálókat, nem beszélve a meder teljes szélességében való lerekesztésének is gátat kellene vetni. A halőri működésem vége felé tettem lépéseket ennek érdekében, de érdemi intézkedés ezek után sem történt./Itt megemlíteném hogy tilalmi időszakban teljes egészében megtiltanám az élővízi halászatot./

Gyakorlat a jól bevált módszer szerinti teljes szélességben való meder rekesztése, és ennek semmi nem vet gátat, esetleg egy két horgász bejelentése az illetékes hatóságok felé, akik nem igazán foglakoznak ilyen esetekkel.  További kérdést vet fel a tilalmi idők alatti halászat, hálós lerekesztés, ugyanis a hálóba került hal többnyire reggelre elpusztul, és a háló nem nézi azt hogy éppen most tilalmi idő van. Ellenben a horgászokkal, akiket a tilalmi idő ugyanúgy korlátoz, viszont ők be is tartják őket, nem beszélve hogy az esetlegesen tilalmi időben fogott halat amire tilalom van, azonnal visszaengedik az életterükbe, ezzel nagy részben elkerülik annak elpusztulását.

A vízmeder kérése alatt a következőket találtam a címszó alatt:

Meder: A vízfolyást vagy állóvizet magába foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít.

Szerintem ez egyértelműen meg van fogalmazva, nincs mit hozzátenni sem elvenni belőle. Tehát a halász keresztirányba ne rekessze  le folyamatosan a vizet, nem értve ide a nádat, mert ugye ott ritkán közlekednek a halak. Itt a természetes vizeknél nádtól nádig értem a medret meghatározva. Amennyiben nádtól nádig, vagy ott lévő állástól állásig rekeszti le a vizet keresztirányban, abban az esetbe a hal semmilyen módon nem tudja kikerülni azt. Felvetődik a halászok által megfogott hal tárolása, amit kiszedtek a hálóból, varsából. Hogyan tárolják a megfogott halat, amit ki kell vinni a partig, és onnan eljuttatni a fogyasztóig. Itt értem a fogyasztók érdekvédelmét is:

a fogyasztóvédelem egységes magas szintje;– a fogyasztóvédelmi szabályok hatékony végrehajtása.

alapvető egészségügyi és biztonsági normák garantálása, Az, hogy a fogyasztók képesek-e megvédeni magukat, közvetlenül összefügg a rendelkezésükre álló ismeretekkel.– az árak átláthatósága;– termékinformáció;– a termékek fokozottabb összehasonlító tesztelése.

 

 

Tehát összefoglalva sok hiányosság van a halász kérdéssel kapcsolatban ami sürgős megoldást kíván.

 

Javasolnám a halászati törvény részletesebb kidolgozását amiatt,hogy az állami vizeket csak meghatározott korlátok közt halászhassák,mert jelenleg korlátlan mennyiségű halászeszközt használnak. Nem megoldott a halászok ellenőrzése sem,ennek érdekében is szükséges lenne hatékony intézkedést hozni. Egyes állami vízterületeken halőr hiányában csak a rendőrség tudna hatékonyan ellenőrzést végezni,de megfelelő kapacitás hiányában az ő ellenőrzésük is elenyésző.